Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának körülbelül negyven százalékát az épületek használják el, ezen belül is túlnyomó részt a megfelelő beltéri klíma biztosítása, a hűtés-fűtés szabályozás, illetve szellőztetés. Becslések szerint ez a nagy mennyiségű energiafogyasztás a jelenleg rendelkezésünkre álló technológiákkal akár az egyharmadával
csökkenthető lenne, meglepően rövid megtérülési idő mellett.

Az épületek hőszigetelésének- és az épületgépészeti rendszereknek a fejlesztésével jelentős
költségmegtakarítást lehet elérni. Az alacsony energiájú rendszerek
alkalmazásával elviekben mind hűtésre, mind pedig fűtésre a belső környezeti
hőmérséklettől alig különböző hőmérsékleteken is van lehetőség.

Az alacsony hőmérsékletkülönbség kialakításához csak arra van szükség, hogy a hőátadás
relatíve nagy felületen menjen végbe, erre kiváló példaként hozhatók fel a
padlófűtési rendszerek. A kedvező körülmények lehetővé teszik olyan energiák
hasznosítását, amelyek a tankönyv szerint ugyan gyenge minőségűek, illetve
pontosabb megfogalmazás szerint alacsony exergiatartalommal rendelkeznek.

Az elmúlt pár évben számos olyan nemzetközi kutatási projektre illetve bemutatóra került
sor, amely az energiarendszerek exergiájának optimalizálására helyezte a
hangsúlyt. A kutatási eredmények megerősítik azt az elméletet, miszerint a
közös energia ellátórendszerek és az egyes épületek közötti kölcsönhatás
központi szerepe a területi szintű összenergia hatékonyság javításában nélkülözhetetlenné
válik.

Kovács Rhewa Andrea